A firenzei m�v�szetek kiemelked� korszaka a XIII-XVI. sz�zadra tehet�. Az ekkor alkot� szobr�szok, fest�k gy�jt�nevek�nt alkalmazz�k afirenzei iskola elnevez�st. Kialakul�sa a v�ros gyors ipari �s kereskedelmi fejl�d�s�vel f�gg�tt �ssze. A t�bbi it�liai iskol�t�l megk�l�nb�zteti a firenzeiek�t a nagyvonal� szerkeszt�sm�d, a perspekt�va tanulm�nyoz�sa �s a vonalas �br�zol�s. Kezdete Giotto di Bondone (1266-1336) nev�hez k�thet�, de kiv�l� mesterek sokas�g�t mutatta fel. T�bbek k�z�tt Masaccio (1401-1429?), Leonardo da Vinci (1452-1519), Michelangelo(1475-1564), Raffaello Santi (1483-1520), Cimabue (1240-1302), Fra Angelico (1387-1455), Fra Filippo Lippi (1406-1469), Sandro Botticelli (1445-1510), Paolo Ucello (1397-1475), Fra Bartolomeo (1472-1517), Andrea Pisano (1290-1349), Luca della Robbia (1399-1482), Andrea del Vecchio(1436-1488) alkot�sainak soksz�n�s�g�ben gy�ny�rk�dhet�nk Firenz�ben �s szerte It�li�ban.

K�nyvt�rak [szerkeszt�s]

• Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze
• Biblioteca Medicea Laurenziana (Basilica di San Lorenzo)
• Biblioteca Marucelliana (Via Cavour)
• Biblioteca Riccardiana (Palazzo Medici-Riccardi)

Tudom�ny

• A Firenzei Tudom�nyegyetem (L'Università degli Studi di Firenze) egyike a legr�gebben alap�tott it�liai egyetemeknek, ma 12 fakult�ns 60 000 di�k sz�m�ra ny�jt oktat�si lehet�s�get. A firenzei tudom�nyegyetemen magyar tansz�k is m�k�dik.