ACF FIORENTINA 1926

A Fiorentina csapat�t 1926. augusztus 26-�n alap�tott�k. K�t egyes�let, a Libertas, �s a Club Sportivo Firenze �sszeolvad�s�b�l. A klub sz�khelye eleinte a Via Belleniben volt, �s a m�ra m�r szimb�lumm� v�lt lila mez sem tal�ltatott ki akkor m�g. A kezdeti sz�nek a piros �s a feh�r volt, melyek a fent eml�tett k�t egylet sz�nei is voltak egyben. 1931-ben a csapat �tk�lt�z�tt az addigra, Pier Luigi Nervi tervei alapj�n fel�p�tett, eg�szen a mai napig a klub otthon�ul szolg�l� Stadio Artemio Franchiba. Az els�, az �j otthonban lej�tszott meccsen a Fiorentina 2-1-re verte a Signa csapat�t, teh�t m�r a deb�t�l�s is j�l siker�lt a Franchiban. A csapat els� hivatalos m�rk�z�s�t a szint�n toszk�n Pisa elleni 3-1-gyel jegyzik a Viol�k kr�nik�sai, mely m�rk�z�st 1926. okt�ber 3-�n j�tszott�k. Ekkort�jt a klub eln�ke Luigi Ridolfi volt. Az � regn�l�sa alatt lett tagja a firenzei klub a Serie A-nak, ahol az els� meccs�t Mil�n�ban j�tszotta a Rossonerok ellen, ami Prendato g�lj�val 1-1-re v�gz�d�tt.

Az els� tr�fe�k: a 40-es Coppa Italia �s az 56-os Scudetto

Az els� tr�fe�t a 39/40-es �vekben nyerte a csapat. A Coppa Italia akkori ki�r�sa szerint az els� meccs �ppen '39 kar�csony�ra esett, �m ez nem zavarta a j�t�kosokat, 7-1-re vert�k a Cavagnaro, ut�na a 16 k�z�tt a Milan ellen 1-1 illetve 5-0, v�g�l a negyedd�nt�ben 4-1 a Lazio ellen�ben. Az el�d�nt�ben a Juventus volt az ellenf�l, 3-0-lal l�pett t�l ellenfel�n a liliomos csapat. A j�nius 15-i d�nt�n a Genova m�r nem okozott gondot, 1-0-val a Coppa Italia Firenz�be v�ndorolt.

A 40-es �vek k�zep�t�l a firenzei g�pezet beindult. Egyszer-egyszer bronz�rmet �s negyedik helyet szerzett a csapat, �s k�t alkalommal tudott a Serie A �t�dik hely�n v�gezni. Ezt a teljes�tm�nyt 1956-ban koron�zt�k meg, amikor is elh�d�tott�k t�rt�net�k els� Scudettoj�t, r�ad�sul a g�lkir�lyt is a viol�k adt�k, Virgili szem�ly�ben, aki 21 g�lt szerzett 30 meccsen. A k�vetkez� �vben pedig m�r Bajnokok Lig�ja  d�nt�t j�tszottak, amit azonban a bombaform�ban l�v� Real Madrid  ellen 2-0-ra elbuktak.

1960-70: A m�sodik Scudetto, �s 4 m�sik c�m �vtizede 

Az els� bajnoki c�m ut�ni �vek is sikerekben gazdagok voltak. Az 58-59-es szezonban mindm�ig rekordnak sz�m�t� 95 g�lt r�gott a csapat, majd 1961-ben megnyerte egyetlen eur�pai tr�feak�nt a KEK-et. A sv�jci Luzern csapat�t 9-2-es �sszes�t�ssel, majd a jugoszl�v Dinamo Z�gr�b 4-2-es �sszes�t�ssel beh�dolt az ekkor m�r lil�ban futballoz� firenzeieknek. A d�nt�ben a sk�t Rangers csapata volt az ellenf�l, akiket szint�n legy�ztek Firenze fiai, ezzel elh�d�tva a KEK serleget, annak fenn�ll�s�nak els� �v�ben. Ugyanebben az �vben a Coppa Nazionale is ism�t Firenz�be ker�lt. 65/66-ban ism�t kupagy�zelem, a Lazi�t vert�k a d�nt�ben 2-0-ra. Ekkor a Fiorentina edz�je Hidegkuti N�ndor volt.

A 60-as �vek v�g�n, a 68/69-es szezonban ism�t �nnepelhetett Firenze. A liliomosok m�sodszor is Michelangelo v�ros�ba vitt�k a Scudettot, amely sikerben nagy szerepe volt a 14 g�lt szerz� Maraschinak �s term�szetesen Superchinek, Ferrantenak, �s De Sistinek, akik szint�n a g�ll�v�lista �lmez�ny�ben v�geztek.

A 80-as �vek 

A 80-as �vekben a klubot a Pontello csal�d vette meg. Gazdas�gilag rendben volt a csapat, azonban �jabb bajnoki c�m nem sz�letett, annak ellen�re, hogy a 80/81-es bajnoks�gban az utols� fordul�ban bukta el a Juventus ellen�ben t�rt�nete harmadik Scudettoj�t a Fiorentina. P�r �vre r� harmadik lett a csapat. Ebben az id�szakban ker�lt Firenz�be a klub t�rt�net�nek egyik nagy legend�ja, Roberto Baggio, aki annak ellen�re, hogy 91-ben elment, bel�l mindm�ig Viola maradt.

A 90-es �vek, a Cecchi-Gori �ra

A 90-es �vekben �jabb csillag sz�letett Firenz�ben. Az argentin csat�rcsillag, Gabriel Omar Batistuta 91-ben Roby Baggio p�tl�s�ra �rkezett, �s eg�szen 2002-ig a klub j�t�kosa volt. Mellette a csapatot olyan j�t�kosok er�s�tett�k ebben az �vtizedben, mint Francesco Toldo, Mauel Rui Costa, J�rg Heinrich, Moreno Torricelli, Angelo di Livio, Edmundo, Nuno Gomez. Ebben az �vtizedben a firenzeiek kiv�vt�k a BEK ut�dj�nak a Bajnokok Lig�j�nak f�t�bl�j�ra jut�st. Itt sem maradtak el a sikerek. Olyan csapatokat gy�z�tt le a Fiorentina mint az Arsenal a Wembleyben, vagy �ppen a Barcelona, a Franchiban. Azonban semmi sem fen�kig tejfel, tartja a mond�s. 2001-ben komoly gondok jelentkeztek a klub p�nz�gyeiben. A t�bb m�s �zlet�be belebuk� tulajdonos,a maffi�z� �s homoszexu�lis Vittorio Cecchi-Gori (aki -sajnos- a mai napig szabadl�bon van), akit t�bbsz�r�sen k�r�ztek is, a Fiorentin�b�l vette ki a p�nz�t, hogy egy�b maffia-ad�ss�gait t�rlessze. Ennek k�vetkezt�ben a j�t�kosoknak nem tudtak fizet�st adni, �s mindennek a tetej�be, k�vetkezm�nyk�ppen a csapat kiesett a Serie A-b�l. Ha ez nem lett volna el�g, m�g felsz�mol�si elj�r�s is indult a klub ellen, minek v�g�n megsz�nt a 76 �ve fenn�ll� patin�s klub.

Az �j korszak, a Della Valle testv�rek

Ekkor j�tt a firenzei Della Valle testv�rp�r, Diego �s Andrea, akik kez�kbe vett�k a dolgokat, �s a Fiorentina romjain l�trehozt�k a Florentia Viola elnevez�s� csapatot, amely azonban nem volt jogut�dja a Fiorentin�nak. A csapatot csak a negyedoszt�lyban, a Serie C-2-ben engedt�k indulni, ami sikeresen meg is nyert. Az oszt�lyb�v�t�sek miatt, �s nem kis szerencse seg�ts�g�vel a k�vetkez� �vben nem a Serie C-1-ben, hanem r�gt�n a m�sodoszt�lyb�l a Serie B-b�l indultak a viol�k. Itt a szint�n �j feljut�si rendszernek k�sz�nhet�en els� �vben kiv�vt�k a Serie A tags�got. Ekkor m�r 2004-et �rtunk. Els� „�jkori” els�oszt�ly� verseng�s�ben a lila csapat nem kis szerencs�vel maradt bent a Serie A-ban, miut�n az utols� fordul�ban 3-0-ra verte hazai p�ly�n a Bresci�t �s h�rmas holtversenyben jobbnak bizonyult k�t vet�lyt�rs�n�l.

A 2005/06-os bajnoks�gban m�r-m�r r�gi �nmag�t id�z�en j�tszott a csapat, �s c�lba vett�k a r�gi sz�p id�k eml�k�re Eur�p�t. A v�g�l 4. helyen v�gzett klub beleker�lt a bundabotr�nyba. A csapatot els� fokon a m�sodoszt�lyba sz�m�zt�k, m�sodfokon visszatett�k az els� lig�ba, ahonn�t 19 pontos h�tr�nyr�l kellett elstartolnia, �m ezt az Olasz Olimpiai Bizotts�g (CONI) 4 ponttal cs�kkentette, �gy a v�gleges b�ntet�s, tekintve a vezet�s�g el�llt a per polg�ri �ton t�rt�n� folytat�s�t�l, 15 pont lett. A pontlevon�s ellen�re is a csapat a 2006/2007-es szezont az 5. helyen fejezte be, amely feljogos�totta a k�vetkez� �vi UEFA-kup�ban val� indul�sra. A 2007/2008-as szezonban az UEFA-kupa el�d�nt�j�ben tizenegyes p�rbajban maradtak alul a Glasgow Rangerssel szemben. A bajnoks�gban pedig az AC Milant megel�zve a 4. helyen v�geztek, ami Bajnokok Lig�ja selejtez�re jogos�tja fel a firenzei alakulatot.