�kor

Az �kori Florentia rekonstrukci�ja

A r�g�szeti leletek tan�s�ga szerint a mai Firenze ter�lete m�r h�romezer �ve lakott volt. A Mugnone �s az Arno �sszefoly�s�n�l egy kora vaskori telep�l�s nyomait fedezt�k fel, valamint a v�ros k�zpontj�ban, a Piazza della Republic�n�l pedig ugyancsak ebb�l az id�b�l sz�rmaz� temet�t.

Az i.e. 8-7 sz�zadban a mai v�rosk�zpontt�l �szakra, Fiesole (latinosan Faesule) ter�let�n az etruszkok egyik v�rosa �llt, mely az Arno eme szakasz�n elter�l� telep�l�sek felett uralkodott. Etruszk temet� nyomait tal�lt�k meg a foly� bal partj�n, nem messze a Ponte Vecchi�t�l. Az etruszkok terjeszked�s�t R�ma �ll�totta meg az i.e. 3-2 sz�zadban. A r�maiak rendre megh�d�tott�k a legfontosabb kereskedelmi csom�pontokat, t�bbek k�z�tt a Ponte Vecchio hely�n l�v� �tkel�helyet is. Sulla alatt az i.e. 1 sz�zadban r�mai k�zre ker�lt a fiesolei fellegv�r is. I.e. 59-ben Julius Caesar veter�n katon�i egy �j coloni�t l�tes�tettek az Arno jobb partj�n, melynek a Florentia nevet adt�k, melynek jelent�se vir�gz�. Egy antik monda szerint a v�ros nev�t egy etruszk kir�ly, Fiorinus ut�n kapta, akit a legenda szerint a foly� partj�n temettek el. Egy m�sik monda szerint nev�t az Arno habz� viz�r�l (fluens) kapta, de l�tezik olyan legenda is mely szerint az Arno partj�n elter�l� vir�gos mez�k ihlett�k (flora) a r�maiakat a n�vv�laszt�sban. Az elfogadott elm�let szerint a r�mai katon�k j�k�v�ns�gk�nt adt�k a vir�gz� nevet v�rosuknak, term�szetes �hajk�nt, hogy �j telep�l�s�k sz�pen kibontakozz�k �s vir�gozz�k. A n�gysz�glet� v�rost t�glafallal vett�k k�r�l �s a der�ksz�gben egym�st metsz� k�t f��tja v�g�n kapukat �p�tettek. Ezt a v�rosszerkezetet a k�z�pkori belv�ros is meg�rizte. A k�t f��tvonal a Cardo Maximus (ma Via Strozzi - Via degli Speziali - Via del Corso) �s a Decumanus (ma Via Calimala - Via Roma) voltak. Az egykori r�mai f�rum hely�t ma a Piazza della Reppublica foglalja el, a sz�nh�z a Piazza Signoria hely�n volt, m�g a therm�k a mai Via delle Terme ment�n. A v�ros v�d�istene Mars volt, szent�lye val�sz�n�leg a mai Battistero hely�n �llt.

K�z�pkor 

Fiorentino d'Oro

Annak ellen�re, hogy a kereszt�nys�g m�r a 3. sz�zadban elterjedt a v�rosban, az els� p�sp�k eml�t�se csak 313-b�l sz�rmazik. Az 5. sz�zad n�pv�ndorl�sainak puszt�t�sai Firenz�t sem k�m�lt�k: 405-ben a keleti g�tok, majd 541-ben a Totilla vezette g�tok puszt�tott�k el a v�rost. A hagyom�ny szerint a v�rost Nagy K�roly �p�ttette �jj�, aki a 786-os �v kar�csony�t itt t�lt�tte. Az ezredfordul� idej�n Firenze felett �rgr�fok uralkodtak. A helyiek k�l�n�sk�ppen tisztelik Hugo �rgr�fot, aki 1001-ben sz�mos kiv�lts�ggal aj�nd�kozta meg a v�rost. A 11. sz�zad v�g�n Mathild �rgr�fn� a p�p�t t�mogatta a IV. Henrik n�met-r�mai cs�sz�rral v�vott h�bor�j�ban. K�sz�netk�ppen az elk�vetkezend� �vsz�zadok sor�n sz�mos le�nygyermeket Contessa (Gr�fn�) n�vre kereszteltek.

A 11. sz�zadt�l kezdve a gazdag firenzei keresked�- �s bank�rcsal�dok egyre nagyobb befoly�sra tettek szert �s k�l�nb�z� hatalmi, politikai csoportosul�sokba szervez�dtek. Ezt a politikai helyzetet a t�rt�net�r�k a „tornyok t�rsas�ga” (Societa dei Torri) korszak�nak nevezik. A n�v azzal magyar�zhat�, hogy annak idej�n minden nemesi csal�d fel� egy-egy torony magasodott, mivel egyr�szt nem volt elegend� hely terjeszked�sre a v�rosfalakon bel�l, m�sr�szt pedig kiv�l� v�delmet biztos�tottak a k�l�nb�z� p�rtok k�z�tti villong�sok sor�n. Ma m�r csak kev�s torony �rzi ennek az eml�k�t, mivel vagy elpusztultak, vagy pedig a k�zponti hatalom megszil�rdul�sa miatt a tulajdonosok k�nytelenek voltak lebontani �ket.

It�lia �llamai 1050-ben

A 12. sz�zadt�l kezd�d�en a v�ros �let�ben egyre fontosabb szerepet kapott a v�rosi b�r�, az �gynevezettPodestà, aki nem lehetett helyi sz�let�s�, ezzel biztos�tva elfogulatlans�g�t �s t�rgyilagoss�g�t.

A 13. sz�zadra a hatalmi csoportosul�sok k�t t�mbbe t�m�r�ltek: a p�p�t t�mogat� guelfek �s a n�met-r�mai cs�sz�rt p�rtol� ghibellinek. Verseng�s�k �vsz�zadokon �t nyugtalans�gban tartotta nemcsak Firenz�t, hanemToszk�na t�bbi nagyobb v�ros�t is. A k�t p�rt k�z�tti gy�l�let 1215 h�sv�tj�n robbant ki, amikor a guelf-p�rti Buondelmonti csal�d egyik ifj� sarja megk�rte a ghibellin p�rti Amidei l�ny kez�t. A s�relem miatt az Amideik az Uberti csal�d seg�ts�g�t k�rt�k �s meggyilkolt�k az ifj� Buondelmontit. A ghibellineknek 1249-ben siker�lt ki�zni�k a guelfeket a v�rosb�l, de diadaluk r�vid �let� volt, hiszen a v�ros k�rny�ki ter�letek, melyekt�l Firenze gazdas�ga nagyban f�gg�tt a p�p�hoz h� p�rt kez�n maradtak. A guelfek 1250-ben visszat�rtek a v�rosba. Ekkor megreform�lt�k a v�rosvezet�st: a k�z�ss�g �l�re a Signoria (v�rosi tan�cs) �ltal kinevezett Primo Popol�t �ll�tott�k, a biztons�g fel�gyelet�re pedig egy Capitano del Popol�t neveztek ki. A k�vetkez� n�h�ny �vben Firenze vir�gz�snak indult, ekkor vert�k az els� aranyp�nzeket, az Eur�p�ban nagybecs�lt „fiorentino d'or�kat”, valamint siker�lt megh�d�taniuk Volterr�t, San Gimmignan�t, Poggibonsit, de kiterjesztett�k befoly�sukat Pis�ra, Lucc�ra, Pistoi�ra, Arezz�ra �s Sien�ra is.

1260-ban a ghibelineket sz�m�zt�k a v�rosb�l �s mikor ezek Sien�ba menek�ltek, a firenzeiek e k�zeli v�ros falaiig nyomultak, de Montaperti mellett veres�get szenvedtek. A diadalittas sienaiak Firenze elpuszt�t�s�t javasolt�k, de egy v�ros�hoz h� ghibellin tan�cs�ra el�ltak sz�nd�kukt�l. R�vid hat�ves ghibellin uralkod�s ut�n a hatalom ism�t a guelfek kez�be ker�lt, akik alatt kitereb�lyesedett a gazdas�gi �s kultur�lis �let vir�gz�sa, amely Firenz�t a k�s� k�z�pkor egyik legfontosabb eur�pai v�ros�llam�v� tette.

1267-ben a guelfek �jra uralomra jutottak �s Anjou K�rolyt megv�lasztott�k Signor�nak 10 �vre. Az idegen fejedelmek megv�laszt�sa biztos�totta sz�mukra azokat a jogokat, amiket azel�tt a cs�sz�rok gyakoroltak, �svicariusaik a korm�nyhatalmat a v�rosi hat�s�gokkal egy�tt kezelt�k. Ez ut�bbiakhoz tartoztak a 13. sz�zad k�zepe �ta a 7 magasabb c�h (b�r�k, poszt�keresked�k, p�nzv�lt�k, gyapj�sz�v�k, selyemfon�k, orvosok �s gy�gyszer�szek, sz�cs�k) fejei is, akikhez k�s�bb �jabb 14 c�h j�rult.

1282-ben a c�hek kez�kbe ragadt�k a hatalmat �s azt f�n�keik, Priori �ltal Signoria n�ven gyakorolt�k is, a nemess�get pedig szigor� t�rv�nyek, Ordinamenti della Giustizia, igyekeztek f�ken tartani. E c�lb�l eleinte 1000, k�s�bb 2000 f�b�l �ll� polg�ri �rs�get �ll�tottak fel. Ennek dac�ra a nemesek, akik a Neri e Bianchi („feket�k �s feh�rek”) nevet vett�k fel, a 14. sz�zadelej�n �j harcba kezdtek, amelyekben Dante guelf �rzelmei�rt sz�m�zet�ssel b�nh�d�tt.^[1] A szeg�nyebb nemesi csal�dok a magasabb c�hekbe v�tett�k f�l magukat �s �gy �j arisztokr�cia keletkezett, amelyhez az Acciajuoli, Alberti, Buonaccorsi, Perizzi stb. csal�dok tartoztak. Az als�bb n�poszt�ly, a popolo minuto a hivatalokb�l ezut�n is kiz�rva maradt. Mindez �jabb visz�lyokat teremtett, sikertelen k�s�rlet maradt az is, hogy a b�k�t idegen fejedelmek �ltal akart�k helyre�ll�tani; v�g�l ezek egyike, Gauti de Brienne, Ath�n hercege 1342-ben a munk�soszt�ly seg�ts�g�vel felf�ggesztette az alkotm�nyt. A k�vetkez� �vben el�zt�k, a hatalmat pedig a meggazdagodott keresked�csal�dokb�l alakult oligarchia ragadta a kez�be.

A 13. sz�zad v�g�n Firenze t�bbsz�r is h�bor�ba keveredett Pis�val, Lucc�val �s Arezz�val, de a h�bor�s puszt�t�sokn�l j�val nagyobb k�rokat okozott az Arno 1333-as �rad�sa (mely az �sszes hidat elsodorta) valamint az 1340. �vi pestisj�rv�ny, mely megtizedelte a lakoss�got. A v�ros gazdas�g�nak alapj�t tov�bbra is a bankok �s a textilipar k�pezte �s a vagyon n�h�ny befoly�sosabb csal�d kez�ben �sszpontosult, ami s�lyos politikai ellent�tekhez vezetett, emiatt t�bbsz�r is l�zad�sok, p�rtvillong�sok t�rtek ki. Mindezek ellen�re a v�rosban vir�gzott a kultur�lis �let �s hamarosan az it�liai renesz�nsz vezet� v�ros�v� n�tte ki mag�t.

1378-ban az als� n�poszt�ly l�zad�sa, a Tumulto dei Ciompi 3 �vig tart� mob-uralomra vezetett. Ezt ism�t az az arisztokrata p�rt semmis�tette meg, amelynek �l�n az Albizzik �lltak. Uralmuk alatt Firenze nagy vir�gz�snak indult; a mil�n�i Viscontiak N�polyi L�szl� ellen�ben gy�ztek, 1406-ban Pis�t, 1411-ben Corton�t, 1421-ben Livorn�t foglalt�k el. A gyors felvir�gz�s az als�bb n�poszt�ly t�bb tagj�t is gyorsan meggazdag�totta �s befoly�soss� tette; ezek k�z� tartozott a Medici csal�d is.

Renesz�nsz

Firenze l�tk�pe 1493-ben

A Medici-csal�d uralm�nak tulajdonk�ppeni megalap�t�ja Giovanni di Bicci de' Medici (1360–1429) volt. Fi�t, Cosimo de' Medicit(1389–1464) az Albizziak ugyan megbuktatt�k, de egy�vnyi sz�m�zet�s ut�n 1434-ben visszat�rt, �s ett�l kezdve igazi fejedelmi hatalommal korm�nyozta a v�rost an�lk�l, hogy a k�zt�rsas�gi �llamform�t megs�rtette volna. A Mil�n�val viselt h�bor�it az Anghiari melletti gy�zelem fejezte be. Cosimo p�rtfog�sa mellett a tudom�nyok �s m�v�szetek vir�gz�snak indultak: Brunelleschi,Donatello, Masaccio, Lippi,